Sporttáplálkozás vegán módra, avagy a hús nélküli élet szívás? 2. rész

Úgy gondoltam, a második részben érdemes lenne kicsit foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek általánosságban lengik körül a veganizmust. Többek között utalok itt olyanokra, mint a vegetáriánus és a vegán közötti különbség, a vegán táplálkozás pozitív és negatív élettani hatásai, illetve ezek mentén megosztanék néhány személyes tapasztalatot is, amelyeket az eddigi, igen szerény 2 hónapos vegán életmódom során szedtem magamra.

Ahogy világunkban oly sok mindennek, a vegánságnak is vannak szélsőséges formái. Ezen csoportokat főként azon személyek alkotják, akik úgy érzik, hogy kivont szablyás, önjelölt prófétaként szükségszerű a népek erőszakos térítése. Ebből fakadóan a médiát elárasztják a szélsőséges vegán tartalmak, minek okán az emberek többségében kialakul az a kép, hogy ha valaki vegán a) biztos divatból csinálja, b) valami szektás, aki előbb vagy utóbb megpróbálja kivetni a hálóját boldog-boldogtalanra és majd ő elmagyarázza, miért is helytelen a másik életmódja. Én ezzel messze nem értek egyet, ugyanis a táplálkozás csak úgy, mint a vallás és sok egyéb más meggyőződés, magánügy. Így tehát ennek a blogsorozatnak sem lesz célja a vegán isteni ige hírdetése. 😀 Ezen tartalmak kizárólag objektív tényeket sorakoztatnak majd fel pro, esetenként kontra (hiszen ha valami egyoldalú, már nem lehet objektív), illetve saját tapasztalataimat, meglátásaimat olvashatjátok, de hogy ezekkel mit kezdetek, azt mindenki döntse el maga. 🙂

Tisztázzuk is le akkor, hogy mi is az alapvető különbség a vegán és a vegetáriánus életmód között: míg a vegetáriánus csak húst nem eszik, de más állati eredetű termékeket -, mint a tojás vagy különféle tejtermékek – igen, addig a vegán semmilyen állati eredetű ételt nem fogyaszt. Ez persze meglehetősen elnagyolt megfogalmazás, hiszen a vegetarianizmusnak is van több ága, ahol az emberek tovább szűkítik az állati eredetű termékek fogyasztásának körét.

Talán mindenki előtt ismeretes a vegánok kontra húsevők között zajló parttalan vita és az ezzel járó pro és kontra érvek véget nem érő sora. Az alábbiakban igyekeztem összeválogatni néhány érdekes tényt a vegán életmódról, illetve néhány várható hatást, melyeket a hús elhagyása eredményez.

Szebb lesz a bőr: amennyiben mindennapi étrendünkből a húst elhagyjuk, és ezzel együtt a zöldségfogyasztásunkat megemeljük, a megnövekedett rost és ásványianyag bevitelnek köszönhetően beindulnak a bőr öntisztító és regeneráló folyamatai. Ekcéma és akné esetén ajánlott egy időre csökkenteni vagy teljesen mellőzni az állati eredetű ételek fogyasztását.

Csökken egyes betegségek kialakulásának kockázata: kutatások igazolták, hogy a húsmentes étrendet követők esetében csökkent a cukorbetegség és egyes rákos megbetegedések (pl. Vastagbélrák, prosztatarák, mellrák) kialakulásának kockázata.

Megfigyelték továbbá, hogy azon országokban, ahol a nők nagyon kevés húst és állati eredetű termékeket fogyasztanak, vagy egyáltalán nem esznek, ( tej, túró, vaj, tojás, hús, hal ) jóval kisebb arányban alakul ki mellrák, mint azoknál a nőknél, akik többet fogyasztanak állati eredetű termékeket.

A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggésben elmondható, hogy a magvak és teljeskiőrlésű gabonafélék fogyasztásával, valamint a tejtermékek étrendünkből való kiiktatásával, sokat tehetünk szív- és érrendszerünk egészségéért. Egy 2016-ban a PLOS Medicine szaklapban megjelent brit kutatás szerint, a vegán diéta csökkenti a szívproblémák és a kettes típusú diabétesz kialakulásának esélyét. Emellett segít a szívroham és a stroke megelőzésében is.

Pozitív hatással van az emésztésre és az anyagcserére: emésztésünk folyamatosan változik, köszönhetően az elfogyasztott ételeknek, illetve egyéb, életmódbeli tényezőknek. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a vegyes táplálkozásról, a tiszta növényi táplálkozásra való átállás egyenes következménye lesz emésztésünk alkalmazkodása.

A beleinkben élő, jótékony hatású gombáknak és baktériumoknak – más néven probiotikumoknak – a szaporodáshoz és a túléléshez tápanyagra van szükségük. Ezek a tápanyagok az úgynevezett prebiotikumok. Ezek olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimei, éppen ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, s ott serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását. A prebiotikumok elsődleges forrása a növényekben lévő, természetesen előforduló cukrok és rostok.

Fentebb részletezettekből következik, hogy ha olyan étrendre váltunk, amelyet főként – vagy adott esetben kizárólagosan – növényi eredetű élelmiszerek alkotnak, akkor megnő szervezetünk prebiotikum-bevitele, melynek eredményeképpen több táplálékhoz jutnak a jótékony hatású baktériumok, gombák. Ennek hatására mennyiségük megnő, amitől az emésztőrendszer egészségesebb lesz. Ez pedig nemcsak az emésztésre és az anyagcserére, de általános egészségi állapotunkra is pozitív hatást gyakorol.

Energikusabbá tesz: ha túlzásba visszük a húsok és a tejtermékek fogyasztását, az a szervezet elsavasodásához vezethet, amely többek között fáradékonyságot eredményezhet. Továbbá a rostban gazdag étrend hozzájárul, hogy szervezetünkben hamarabb kialakuljon a teltségérzet, mindazonáltal elkerülhetjük az étkezések után ránktörő kajakómát. Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy a magas rosttartalmú növények emésztése szervezetünk számára sokkal kevésbé megterhelő, mint például a húsoké.

Segít a fogyásban: nem véletlen, hogy a legtöbb diétás étrend szerves részét képezik a különféle hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, magvak és teljeskiőrlésű gabonák, hiszen rostban gazdagok, ennélfogva anyagcsereserkentő hatása van, melynek révén beindul a fogyás.

Elősegíti koleszterinszintünk alacsonyan tartását: a hús és a tejtermékek magas telített zsírsav-tartalommal rendelkeznek, melyek túlzott fogyasztása a koleszterinszint megemelkedéséhez vezet. Az pedig, hogy kevesebb telített zsírsavat és fölösleges mennyiségű fehérjét viszünk be szervezetünkbe, elősegíti a magas vérnyomás csökkentését.

…és a listára felkerülhetne még megannyi pozitív hatás ( mint például egészségesebb haj és köröm, migrénes panaszok enyhülése, kellemetlen testszag és rossz lehelet jelentékeny csökkenése, allergiás tünetek enyhülése…stb.), hiszen az interneten hemzsegnek a témával foglalkozó különféle írások és beszámolók laikusoktól és orvosoktól egyaránt.

Ami a vegán életmódra való átállás okait illeti, többek között elmondhatom, hogy az ekcémám mindennemű gyógyszeres kezelés nélkül, már egy héttel a váltás után érzékelhetően javulni kezdett. A bőröm állapota napról napra javult, minek következtében a tünetek kb. 1 hónap alatt teljesen megszűntek. Mindazonáltal az igazi próba majd vizsgaidőszakban következik, amikor is a stressz-szintem újra az egekbe szökik.

A mennyiségi problémák vonatkozásában úgy gondolom, igen hamar sikerült kitapasztalnom mennyi az elég, illetve a szervezetem is megszokta a megváltozott kalóriabevitelt. Összességében azt tudom mondani, hogy sokkal változatosabban eszem mióta áttértem a vegán étkezésre. Sok év után sikerült kitörnöm a csirke-rizs és csirke-zöldség ördögi spiráljából. 😀

A következő részben foglalkozom majd az érem másik oldalával is, és igyekszem csokorba szedni a vegán étkezéssel egyet nem értők táborának vezérérveit, illetve az orvostudomány által azokra adott válaszokat.

Sporttársi üdvözlettel,

Balázs

Kiemelt kép forrása: www.medicalnewstoday.com

Hozzáadás a kedvencekhez